Allergia

Írta: Dr. Vass Zoltán

Allergiás nátha, rhinitis oka, kezelése

 

INFÚZIÓS KEZELÉS ALLERGIÁBAN   ←


kohoges kohecselesSzezonális allergiás rhinitis (szénanátha). Az allergiás nátha, szénanátha, allergia vezető tünetei az orrviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás, gyakran orrdugulás, garatviszketés és külső hallójárat viszketés. 

A szénanáthás, allergiás betegek kb. 20%-ában egyidejűleg asthma bronchiale is fennáll.Csaknem minden esetben a kötőhártya conjunctiva is érintett, az allergiás kötőhártya gyulladás (conjunctivitis) (szem viszketés, könnyezés, szemhéj ödéma) kínzó mértékű lehet.

A pollen asthmák az esetek nagyobb részében intermittáló vagy enyhe perzisztáló asthmának felelnek meg, és éppen a nem típusos enyhe tünetek miatt nem kerülnek felismerésre. A pollenszezonban a rhinitis mellett az esti vagy éjszakai órákban fellépő köhécselés kisfokú légúti obstructio jele, amit a beteg nem él meg nehézlégzésként, ezért az asthmában „elvárt" légszomjról (dyspnoe) nem panaszkodik.

Allergia oka

A pollinosis másik jellegzetes asthma megnyilvánulási formája a terheléssel indukált légúti görcs, bronchospasmus. Az allergiás légúti gyulladás eredményeként bronchialis hiperreaktivitás alakul ki, amire az allergiás, asthmás beteg bronchospasmussal reagál.

A pollenszezon után, az allergén hiányában a bronchialis gyulladás megszűnik, hiperreaktivitás eltűnik, a beteg fizikai terhelhetősége helyreáll.

 

A rhinitisek jellemzése

Allergia mechanizmusa Allergiás rhinitisben az inhalatív allergénekre érzékeny betegekben a hízósejtek nagy affinitású IgE receptorokat, a T-limfocitákat, eozinofil sejteket és az antigénprezentáló sejteket (makrofág, Langerhans-sejt) kis affinitású Ig-E receptorokat szabadítanak fel, „szenzitizáltak". Allergiás rhinitisnél a sejtfelszínen zajló antigén IgE kötődés eredményeként kialakuló allergiás reakció kétfázisú lehet: a korai fázis során az allergén az orron keresztül bejutva 5 - 15 perc múlva jelentkező gyors fázisban jórészt hízósejt dependens, reakciót vált ki. Allergiás rhinitistünetei az orrviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás a felszabaduló mediátoranyagok, elsősorban a hisztamin hatásával magyarázhatók. Az ún. újonnan képződött sejtmembrán eredetű mediátoranyagok, a leukotriének, prosztaglandinok, a bradikinin és PAF szöveti hatásainak (vazodilatáció, a vaszkuláris permeabilitás fokozódás, mirigyszekréció, az afferens idegrostok stimulálása — axon reflex) tulajdonítható. Az allergiás reakció késői fázisa, a 6 - 12 óra után kialakuló gyulladásos sejtes infiltráció, ami CD4+ T-limfociták, eozinofil sejtek, bazofil sejetek és neutrofil sejtek aktivációjával kapcsolatos.

A krónikus allergiás tünetek kialakulásáért, a döntően orrdugulással járó rhinitises panaszokért, a szaglás elvesztésérét és a nazális hiperreaktivitásért, az allergiás reakciónak ez a késői fázisa felelős.

Az allergiás gyulladásos (inflammatiós) folyamatok középpontjában a Th2-limfociták állnak, citokinjeik, az IL-3, IL-5 felelősek az eozinofil sejtes infiltrációért, az IL-4 a B-sejtek stimulálásával a specifikus IgE-termelődésért. Az IL-4 emellett fokozza az adhéziós molekulák (VCAM-1) expresszióját a vascularis endotheliumon, megkönnyítve így a gyulladásos sejtes infiltrációt.

 

A nazális „priming"

ALLERGIA szenanatha pollenIsmételt nazális provokációs vizsgálatokban az allergén (pollen) egyre kisebb mennyisége szükséges ahhoz, hogy a kezdeti pozitív reakciót kapjuk, úgy tűnik, hogy a nyálkahártya ilyenkor „telítődik". A nazális „priming" jelenség nem észlelhető akkor, ha a provokációk között több mint egyhét telik el. A „telítődés" úgy értelmezhető, hogy a kezdeti allergén expozíciók hatására kialakul az orr nyálkahártya a gyulladásos sejtes infiltrációja (ennek következtében a nazális hiperreaktivitás), az allergén küszöb kisebb lesz, nő a nazális irritálhatóság is, a nem specifikus ágensekre (levegőszennyezők, dohányfüst) adott válasz.

A laboratóriumi provokációs vizsgálat — az allergén egy bizonyos adagjával - hasznos modell a bázismechanizmusok elemzéséhez, de valójában — mesterséges helyzetet jelent: az allergén viszonylag nagy adagjának egyszeri hatását mutatja.

A természetes pollenexpozíció folyamatosan kisadag virágporral történik (létrejöhet a „telítődés"), a tünetek az azonnali és késői allergiás reakció, valamint a nem specifikus nyálkahártya hiperreaktivitás együttes hatásának következményei.

 

Nem allergiás nátha, rhinitis

A nem allergiás rhinitis diagnózisa un. kizárásos diagnózis, azokat a krónikus náthás megbetegedéseket jelöli, melyek hátterében nem igazolódott sem allergia, sem fertőzés (infekció), és a rhinitis nem belgyógyászati szisztémás betegség része, és kimutatható strukturális oka sincs.

A nem allergiás rhinitisen belül három jellemző csoport különíthető el:

a)  nem allergiás rhinitis eosinophiliával szindróma (NARES)

b)  nem eosinophiliás, nem allergiás rhinitis (NENAR)

c)  orrpolipózis.

allergia axon reflexTípusos esetben az allergiás tüneteket légúti irritánsok, és hőmérsékletváltozás váltják ki. A hideg száraz levegővel végzett provokációs vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy nem IgE-függő hízósejt degranuláció áll a háttérben. A hízósejtek aktiválódása a provokációt követően kialakult nazális szekrétum ozmolaritás változásával kapcsolatos. Az idiopathiás rhinitis oka lehet a neurogén gyulladás, amely az axon reflex mechanizmus révén okoz vazodilatációt és permeabilitás fokozódást. A gyulladásos sejtekből neuropeptidek, mediátor anyagok, tachikininek, substance P, neurokinin A, CGRP szabadulhat fel. Ezek a neuropeptidek tehetők felelőssé a rhinitis valamennyi tünetéért, fokozzák a nyákszekréciót, a kapillárisok permeabilitását, a plazma exszudációt, kemo-taktikus aktivitásúak, a hízósejtek és eozinofilok degranulációját okozzák.

A nem allergiás rhinitis eseteiben, az autonóm beidegzés zavara is igazolódott. Az intrinsic rhinitisekben kimutatható a nyálkahártyát érintő neurogén gyulladás jelei, ami magyarázza a lokális szteroidok jó terápiás hatását.

 

Perennialis allergiás rhinitis

PORATKA ALLERGIAA folyamatosan fennálló allergiás eredetű rhinitis tünetei megegyeznek a szezonális allergiás rhinitis tüneteivel, annyi különbséggel, hogy a kötőhártya, conjunctiva érintettsége ritkábban jelenik meg, másrészről a folyamatos allergén jelenlétnek tulajdoníthatóan a nazális allergiás gyulladás perzisztál, az orrdugulás kerül a panaszok előterébe.

A Perennialis allergiás rhinitis kiváltó és fenntartó allergének a házipor atkák, a lakásban tartott állatok szőre és a penészgombák. Az esetek kb. egyharmadában a krónikus allergiás tünetek a pollenszezonban azonnal romlanak, jelezve hogy a perennialis allergia mellett a betegnél pollen túlérzékenység is fennáll. Felnőtt betegcsoportban típusos, hogy heves tünetek csak kifejezett allergén expozíció hatására (takarítás, állatok közelsége) jelentkeznek.

 

Az allergiás rhinitis kezelése

ALLERGIA kezelesAz allergiás rhinitises beteg kezelése nem kizárólag gyógyszeres kezeléstjelent, hanem magában foglalja az allergén eliminálását, elkerülését, és a betegek kioktatását. A kezelés módját a betegség klinikai súlyossága határozza meg, a terápia az asthma kezeléséhez hasonlóan lépcsőzetesen épül fel.

A rhinitis kezelésének lépcsőzetes elve

Enyhe rhinitis:

Per os nem szedáló antihisztamin vagy kromoglikát vagy nedcromil az orrba, szembe vagy mindkettőbe.

Közepesen súlyos rhinitis döntően orrpanaszokkal

Helyiszteroid az orrba, naponta és helyileg antihisztamin vagy kromoglikát vagy nedocromil a szembe.

Közepesen súlyos rhinitis döntően szempanaszokkal

Per os nem szedáló antihisztamin rendszeresen vagy helyileg antihisztamin vagy kromoglikát vagy nedocromil orrba és szteroid vagy kromoglikát vagy nedocromil helyileg a szembe.

Súlyos rhinitis

Szteroid helyileg az orrba és nem szedatív antihisztamin per os vagy szteroid kúra, 10-14 napig (gyermekeknek nem adható).

 

Az allergén eliminálása

Külső és belső környezetünk az elmúlt néhány évtizedben alapvetően megváltozott. Az iparilag fejlett országokban a lakásokat a fűtés vagy a légkondicionálás miatt folyamatosan zárva tartják, kizárva a természetes szellőzést, ami kedvez az un. indoor allergének háziporatkák, penészgomba spórák) elszaporodásának. A háziporatka és a penészgomba spóra allergén mellett a lakásokban tartott állatok szőre a leggyakoribb allergén és oka a perennialis allergiás rhinitis kialakulásának.

Allergiás légúti betegségekben a kezelés első lépése a lehetséges allergén eliminálási terv kidolgozása.

Allergia portalanitasA szezonális allergének, a pollenek elkerülése a virágzás időszakában nem lehetséges, de bizonyos életmódbeli rendszabályokkal a pollenterhelés csökkenthető:

— az ismerten magas pollentartalmú természeti környezet kerülése,

— napos, szeles időben zárt helyen tartózkodás,

— autókban speciális pollenszűrők alkalmazása.

A lakások háziporatka koncentráció csökkentése érdekében:

— a toll és gyapjú ágynemű helyett szintetikus, könnyen mosható párnák és takarók használata javasolt (60°C-os víz az atkákat elpusztítja).

— a kárpitozott bútorok rendszeres porszívózása (speciális dupla filteres porszívóval),

— szőnyegek, függönyök eltávolítása (legalább a hálószobából),

— szőnyegpadló helyett könnyen portalanítható (mosható) burkolatok,

— kémiai atkairtás (acaricidek),

— textil gyermekjátékok gyakori mosása.

Állatiszőr allergia okozta rhinitis megszűnhet, ha a kedvtelésből tartott állatok (macska, kutya, aranyhörcsög, tengerimalac) a beteg környezetéből eltávolítjuk. Az allergiás tünetek enyhülése azonban csak hetek múlva várható, az elporladt szőr mikron nagyságú szemcséi lassan tisztul ki a környezetből.

 

Allergia gyógyszeres kezelése

Az allergia gyógyszeres kezelését tünetek klinikai súlyossága határozza meg, a rendelkezésre álló gyógyszercsoportok hatásmechanizmusukból fakadóan a rhinitis tüneteire eltérő hatékonyságúak.

 

Antihisztaminok

orrspray allergiaAllergiában a szenzitizált hízósejtekből és bazofil sejtekből felszabaduló hisztamin H1-, H2- és H3-receptorokon fejti ki hatását. Az érfal H1-receptorainak stimulálása vazodilatációt, permeabilitás növekedést okoz. Az orr szenzoros idegvégződéseinek ingerlése (Hl) viszketést, tüsszögést, orrfolyást eredményez.

Az antihisztaminok közös tulajdonsága, hogy gátolják a hisztaminhatást a Hl-receptorokon, de az egyes készítmények hatásossága már jelentősen különbözik. Az első generációs antihisztaminok átjutnak a vér-agy gáton és álmosságot okoznak.

Az „optimális" antihisztaminokkal szemben támasztott követelményeknek (gyors felszívódás és hatáskialakulás, napi egyszeri alkalmazás 24 órás hatástartammal, gyulladáscsökkentő effektus, ne akkumulálódjék, ne alakuljon ki gyógyszer interakció és tachyphylaxis) némelyik vegyület nem felel meg.

Az antihisztaminok biológiai hatása, amelyet a hisztaminnal indukált bőrreakció csökkenése jelez, a szerek szöveti raktározása miatt hosszabb ideig áll fent, mint ahogy azok a szérumban kimutathatók.

A második generációs készítményeknek a hisztaminra adott bőrválasz gátlásában megnyilvánuló hatása különböző. Ennek ellenére klinikai hatékonyságuk hasonló. Inkomplett Hl-receptor-antagonizmus is elégséges a klinikai hatékonyság kialakulásához.

 

Kortikoszteroidok

ALLERGIA SZTEROIDA glukokortikoidok, a nazális lokális szerek kifejlesztésével a rhinitis kezelésének alapvető gyógyszereivé váltak.

A szteroidok antiallergiás hatása komplex gyulladáscsökkentő aktivitással magyarázható.

A szteroidok átjutnak a sejtmembránon és specifikus sejten belüli receptorokon kötődnek.

A hormon-receptor komplex a nukleoluszba jut, a DNS-specifikus pontjain kötődve befolyásolja a gyulladásos folyamatokra ható proteinek szintézisét. A szteroid a génexpressziót a regresszió és aktiváció irányában egyaránt képesek módosítani.

Rhinitisben a szteroid hatására csökken a gyulladásos sejtes infiltráció, főként a hízósejtek és az eozinofilok száma, a hízósejt eredetű mediátorok felszabadulása, mérséklődik a hiperreaktivitás és a vaszkuláris permeabilitás. A szteroid kezelés hatására csökken az orr nyálkahártya ödéma és a nyákképződés, nyákszekréció. Allergiás rhinitisben a szteroidokat helyi adagolással alkalmazzuk, per os kezelésre vagy más szisztémás alkalmazásra ritkán kerül sor. A helyi, lokális szteroidok terápiás előnyei abból adódik, hogy a biológiai hormonhatás, a szteroidok gyulladáscsökkentő effektusa lokális alkalmazás esetén is kialakul.  A szisztémás szteroid hormonális mellékhatás a szerek szokásos terápiás dózisai mellett elhanyagolható.

orrnyalkahartya allergiaA nazális, orrnyálkahártya felszínről (orrnyálkahártya) felszívódó gyógyszer mennyiség a májban gyorsan lebomlik.

A kortikoszteroid szerkezetének megváltoztatása befolyásolja a szérumproteinekhez történő kötődést, az eloszlást, a receptoraffinitást a sejten belül és a szer kiürülését.

A szteroidok kifejezetten gátló hatásúak a légúti nyálkahártya gyulladásos folyamataira. Ez érinti a citokin produkciót, az adhéziós molekulák upregulációját mind a leukocitákban, mind a vaszkuláris endotheliumban. A szteroid csökkenti a gyulladásos sejtes beáramlást és a gyulladásos mediátor anyagok (hisztamin, neuropeptidek, PAF, eozinofil-derivált basis protein) termelődését. A szteroidok a citokinek termelődésének gátlásával direkt vagy indirekt módon, de hatással vannak olyan folyamatokra, mint a gyulladásos sejtek differenciálódása, proliferációja, aktivációja, az eozinofil túlélés, a hízósejt fejlődése és az adhéziós molekulák upreguációja a vaszkuláris endothehumon.

A kortikoszteroidok az allergiás gyulladást meghatározó lipidmediátor termelődésnek hatékony gátlói (inhibitorai). A kortikoszteroidok gátolják a ciklooxigenáz metabolitok, a prosztaglandin D2 és tromboxán B2, valamint a lipoxigenáz produktumok a LTC4, LTD4, LTE4 felszabadulását. A szeroid a bronchoconstictor ágensek blokkolása mellett csökkentik a nyálkahártya ödémát és a nyákszekréciót. A LTB4 kemotaktikus hatású az eozinofilokra, a monocitákra és a neutrofil sejtekre. Az erőteljes vazokonstriktor aktivitás a kortikoszteroidok járulékos terápiás hatásai közé tartozik. A szteroidok csökkentik a kapillárisok permeabilitását és mérséklik a plazma exudációt. A szteroidok növelik a béta adrenoceptorok számát, aminek asthmában van terápiás jelentősége.

A korszerű vegyületek lokális szteroid aktivitásának köszönhetően a nazális szteroidok jelentik a szezonális és a perennialis allergiás, valamint az idiopathiás rhinitisek középsúlyos és súlyos formájában a megelőző gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés alapját.

ALLERGIA ORRSPRAYA nazális szteroidok vivőgázzal működő aerosolokból, vizes vagy alkoholos oldatok mechanikus porlasztásával vagy száraz por formájában juttathatók az orrba.

Az orrspray eszközök helyes használatára a beteget meg kell tanítani. A jó lokális antiallergiás hatás feltétele, hogy minél nagyobb nyálkahártya felületen történjék a gyógyszer eloszlása. Ez részben az alkalmazott eszköz függvénye, a legjobb gyógyszerterítést a mechanikus porlasztó pumpa és a turbuhaler biztosítja.

A betegtájékoztatás fontos elem, tudatni, hogy a szteroid hatás lassabb mint a nyálkahártya lohasztó (decongestáns) orrcseppek hatása. A szteroidok megelőző hatásának kialakulásához rendszeres, folyamatos alkalmazás szükséges.

A szteroidos orrspray mellékhatásai a nyálkahártya pörkösödés, orr szárazságérzet, orrvérzés. Irodalmi ritkaságként szteroid mellékhatásnak septum perforációt is leírtak.

A helyi szteroid orrspray-k mérséklik a rhinitis minden tünetét, A szteroidos orrspray többek között csökkenti az orrdugulást eredményező nyálkahártya ödémát is, ami egyértelmű terápiás előny az antihisztaminokkal szemben. Összehasonlító klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a szteroidok hatékonyabbak valamennyi tünet enyhítésében a dinatrium kromoglikátnál is.

A lokális szteroid kezelés bevezetése után néhány nappal kezd csökkenni az orrnyálkahártya duzzanat okozta orrdugulás, ezért a kezelés első napjaiban szükség lehet a nazális szteroid alkalmazása előtt nyálkahártya lohasztó (decongestáns) orrcsepp adására.

A szisztémás allergiakezeléshez használt vegyületek, a betamethason és a dexamethason orrcsepp formájában is hatékonyak, de hosszú plazmafelezési idejük miatt (a nazális nyálkahártyáról, illetve a lenyelt mennyiség a gyomorból felszívódik) szisztémás hormonhatással is számolni kell, ezért folyamatos kezeléshez rhinitisben nem ajánlatosak.

Allergia szteroid kezelesSzisztémás szteroid kezelés akkor válhat szükségessé, ha a beteg nagy adagú nazális szteroid és nem szedáló antihisztamin készítmény mellett is súlyos tünetekkel küszködik. A dugult orr, gátolt orrlégzés miatt a beteg nem tud aludni, nappal a tüsszögés, profúz orrfolyás (rhinorrhoea) gátolja munkájában. Ez esetben rövid, 7-10 napos per os szteroid kúra javasolt, 20—24 mg/nap metilprednisolon vagy prednisolon adaggal indulva, fokozatosan csökkentve a szteroid mennyiségét. Az így elérhető javult állapot lokális nazális szteroiddal rendszerint fenntartható.

Folyamatos per os szteroid kezelést ne állítsunk be rhinitises tünetek miatt, a kúraszerű alkalmazást kell előnyben részesíteni. Depot szteroid injekciók (betamethason, metilprednisolon) krónikus kezeléshez - farmakokinetikai tulajdonságaik miatt ellenjavalltak. A folyamatos hatóanyag leadás következtében a Depot készítményeknél a legnagyobb a valószínűsége a szteroid mellékhatások kialakulásának. A depot készítmények lökésterápia céljára sem optimálisak, tekintve a kis dózisú, egyenletes hormonfelszívódást.

Gyermekkori rhinitisben szisztémás szteroidokat ne alkalmazzunk!

 

Infúziós kezelés allergiában, asztmában

 

INFÚZIÓS IMMUNERŐSÍTÉS MÉLYHIDRATÁCÓ, VITAMIN KEZELÉS, ION PÓTLÁS, REHIDRATÁLÁS, IMMUNERŐSÍTÉS folyadék pótlás és feltöltés javasolt  allergiában, asztmában szénanáthában.

 

Nátrium kromoglikát, nedocromil nátrium

Natrium kromoglikatA dinátrium-kromoglikát (DNCG) és nedocromil lokálisan ható gyulladáscsökkentő, preventív antiallergikumok. A dinátrium-kromoglikát gyulladáscsökkentő, antiinflammaciós hatás mechanizmusa nem ismert pontosan.

A dinátrium-kromoglikát IgE-függő reakciókban gátolja a hisztamin és egyéb gyulladásos mediátor anyagok felszabadulását a hízósejtekből. A dinátrium-kromoglikát vegyület a sejtmembrán kötőproteinjeihez kapcsolódik, amely membránszakasz az intracelluláris kalciummozgás szabályozásával áll kapcsolatban. Feltételezhető, hogy dinátrium-kromoglikát a gyors kalciumcsatornák blokkolásával éri el a hízósejt degranulációt gátló hatást.

A dinátrium-kromoglikát az enyhe és közepesen súlyos allergiás rhinitisben mérsékli az orrviszketést, tüsszögést, orrfolyást, de nincs lényeges hatása az orrdugulásra. A dinátrium-kromoglikát farmakoinetikája (kb. 6 órás hatástartam) napi négyszeri adagolást tesz szükségessé, ami rontja a beteg compliance-ét.

A dinátrium-kromoglikát kizárólag lokális hatás miatt oldatként (Taleum orrspray) vagy por formájában (Intal kapszula inszufflátorral) juttatható az orrba. A dinátrium-kromoglikát kapszula napi adagja 4x1 (2 mg) mindkét orrfélbe. A Taleum orrspray 4x1-1 befújás (2,7 mg). Mellékhatásként a dinátrium-kromoglikát por nyálkahártya irritációt, tüsszögést okozhat.

A dinátrium-kromoglikát preventív hatása gyengébb, mint a lokális szteroidoké, indikációs területe az enyhe fokú allergiás rhintis.

A vegyület allergiás kötőhártya-gyulladás, conjunctivitisben szemcsepp formájában is rendelkezésre áll (Opticrom, Taleum szemcseppek).

A nedocromil nátrium a kötőhártya gyulladásnál hatékonyabb gyulladáscsökkentő. Feltételezik, hogy a hízósejt degranulációt a klórcsatornák blokkolásával gátolja. A nedocromil nátrium akadályozza a gyulladásos citokinek termelődését, ezzel a sejtaktivációt.

 

Anticholinerg antiallergiás szerek

ORRDUGULASAz anticholinerg hatású vegyületek, az ipratropium-bromid és oxitropium-bromid a nyálkahártya cholinerg muscarin receptorainak gátlása útján hatnak. Az anticholinerg hatású gyógyszerek mérséklik az orrváladék termelődését, de a nyálkahártya érrendszerére, vaszkulatúrájára hatástalanok, ezért az orrdugulást nem befolyásolják. Az anticholinerg hatású szereknek nincs hatásuk a szenzoros idegvégződéseken, ezért a tüsszögést és az orrviszketést nem gátolják.

Terápiás alkalmazásuk ezért idiopathiás rhinitis esetén merül fel, amikor az orrfolyás mérséklése céljából az alkalmazott gyógyszerkombináció része lehet.

Az ipratropium-bromid tartalmú Atrovent nasale napi terápiás dózisa: 2-3 x 1-1 befúvás mindkét orrfélbe. Mellékhatásként orrszárazság és szájszárazság jelentkezhet. A szembe került hatóanyag glaucomás rohamot válthat ki.

 

Vazokonstriktor orrcseppek

ORRSPRAY VAZOKONSTRIKTORA vazokonstriktor orrcseppek az erek simaizomzatának alfa-adrenerg-receptorait stimulálva vazokonstrikciót okoznak, ezzel nyálkahártya ödéma lohasztó hatásúak, csökkentik az orrdugulás mértékét. Ugyanakkor a rhinitis egyéb tüneteire a vazokonstriktor orrcseppek alig hatnak. A vazoaktiv aminoknál (adrenalin, efedrin) biztonságosabbak (a rebound effektus tekintetében) az imidazolin származékok, így az oximetazolin (Afrin, Nasivin), a xylometazolin (Novorin, Otrivin) és a nafazolin (Naphasolin).

Az alfa-adrenerg-agonisták per os alkalmazás (efedrin, pseudoeferin) mellett is hatékonyak, de mellékhatásaik (nyugtalanság, alvászavar, tachycardia, hypertonia) miatt használhatóságuk korlátozott.

A lokális decongestansok hasznosak lehetnek a nazális szteroidterápia első napjaiban (amíg a szteroidhatás kialakul), 5—7 napnál hosszabban azonban nem javasoljuk a rebound reakcióként megjelenő rhinitis medicamentosa veszélye miatt.

 

Specifikus immunterápia (SIT), hiposzenzibilizálás, deszenzibilizálás

ALLERGIAS REAKCIOA megbetegedésért felelős allergénnel végzett hiposzenzibilizálás az allergén ismételt dózisainak bejuttatását jelenti a túlérzékeny beteg szervezetébe, a klasszikus esetben subcutan injekciók formájában, az ún. alternatív kezelési módok esetében orális, sublingualis vagy nazális formában.

Deszenzibilizálás, hiposzenzibilizálás során a cél a specifikus IgE termelődés gátlása, illetve a természetes allergén expozíció következtében kialakuló és a klinikai tüneteket okozó gyulladásos folyamatok mérséklése. Az inhalatív allergénekkel végzett kezelés azonban még klinikailag sikeres esetekben sem jár együtt a specifikus IgE termelődés megszűnésével, és a betegek egy részében kimutatható specifikus, blokkoló ellenanyag-szint (IgG-) emelkedés sem korrelál a klinikai javulással. Ezért ma a hiposzenzibilizálás és deszenzibilizálás elsődleges terápiás hatásaként egyfajta T-sejt-„tolerancia" kialakulása feltételezett. A hiposzenzibilizálás mérsékli a CD4+ T-sejt jelenlétet az allergiás reakció késői fázisában, a Th2 típusú immunválasz Thl irányba tolódik, ezzel csökken az IL-4 termelés (IgE-képzés) és IL-5 produkció (eozinofilsejt aktiváció).

 

Az alternatív kezelési módok hatásmechanizmusa nem ismert.

ALLERGIA GYOGYITASA hiposzenzibilizálás és deszenzibilizálás indikációjában ma sincs nemzetközileg egységes álláspont. Angol allergológusok a kezelés helyét azokban a pollen túlérzékenység okozta rhinoconjunctivitisekben jelölik meg, amelyek gyógyszeres kezelésre nem javulnak, és asthma egyidejűleg nem áll fenn. Ezzel szemben az European Academy of Allergy and Chnical Immunology ajánlása úgy fogalmaz, hogy allergiás rhinitisben a deszenzibilizálás — egyenrangúnak tekintendő a gyógyszeres kezeléssel és a betegségnek ugyanazon súlyossági fokán javasolt.Azoknak a betegeknek, akik rendszeres napi farmakoterápiát igényelnek, fel kell ajánlani a deszenzibilizálás kezelés lehetőségét.

Allergiás rhinitisben a hiposzenzibilizálás és deszenzibilizálás indikálása előtt az alábbi kérdések tisztázandók:

a)  Szezonális allergiás rhinitisben a betegség kezdete (legalább 3 éves anamnézis, a betegség természetes lefolyásában nem ritka a spontán javulás).

b)  Az allergizáló pollen. Hazai körülmények között a fák, a pázsitfüvek és az őszi gyomnövények okozzák az allergiás megbetegedések nagy részét. A fák pollinációs ideje rövid, preventív gyógyszereléssel rendszerint áthidalható. A parlagfű-túlérzékenység következtében kialakuló légúti allergiás kórképek esetében a hiposzenzibilizálástól - amíg a gyomnövény hazai elterjedtsége nem csökken — érdemi eredmény nem várható. Ígylényegében a pázsitfű allergia esetében mérlegelendő az indikációt.

c)  Perennialis allergének. Perennialis allergiás rhinitisben, atka-, állati szőr allergia esetében az eliminálást és a preventív lokális gyulladáscsökkentő kezelést kell előnyben részesítem.

d)  Asthma egyidejű fennállása. A deszenzibilizálás egyik lényeges terápiás hatásaként néhány szerző rhinitises betegek esetében leírja, hogy a kezelt csoportban csökken az asthma kialakulásának valószínűsége. Más vizsgálók ezt nem tudták megerősítem. Asthmás betegeknél csak normális tüdőfunkció esetén adható be az allergén injekció.

Az allergia deszenzibilizálás ellenjavallatai rhinitisben:

- 40 éves kor felett,

- az adrenalin adásának ellenjavallatai (magas vérnyomás, hypertonia),

- malignus daganatok ill. súlyos autoimmun betegségek,

- rossz beteg közreműködés,

- közepesen súlyos és súlyos asthma bronchiale,

- súlyos atopiás dermatitis,

- terhesség.

A deszenzibilizálás nem injekciós formáinak (orális, nazális, sublingualis) szélesebb körű klinikai alkalmazása csak akkor kezdődhet, ha a hatékonyság a mainál egyértelműbben igazolva van.

A hiposzenzibilizáló kezelés indikálása rhinitisben allergológus, fül-orr-gégész, tüdőgyógyász szakorvosi kompetencia. Csak olyan rendelőintézeti vagy kórházi körülmények között végezhető, ahol az újraélesztés (resuscitatio) minden szükséges kelléke rendelkezésre áll, és a személyzet jártas az újraélesztésben.

 

Hol talál meg bennünket?

Ha valamelyik tünete jelentkezik Önnél, akkor keressen bennünket bizalommal! 

Fájdalom mentes kivizsgálás, azonnali ellátás Szegeden! 

Dr. Vass Zoltán 

Címünk: ORRKLINIKA SZEGED

6724 Szeged, Kálvária tér 16.      Rendelés: Hétfő, Szerda 16-19
Bejelentkezés: 06-70-635 5576,   Kérjük, hagyjon üzenetet, visszahívjuk!
Telefon: 06 20-397 4144,          email:  Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges.
 
From Address:
 
Összefoglalás: Allergiás nátha, rhinitis, szezonális allergiás rhinitis, szénanátha tünete az orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Szénanáthában asthma bronchiale is fennállhat. Allergiás rhinitis oka allergénekre túlérzékenység. Allergiás rhinitis, nátha kezelése gyógyszeres kezelés és allergén eliminálása.